Békés alkotmányos forradalom kell - és ez emberfeletti föladat. Vélemény. Az alábbi cikk 2020. november 13-án jelent meg a hvg360-on, a most elhunyt Tamás Gáspár Miklósra emlékezve közöljük újra.
Cifra egy világ lesz itt jövő nyáron, s akkor szükség lesz a színvonalas és összeszedett liberális ellenzékre. De ehhez előbb őszintén kell beszélni a hibáinkról és a mulasztásainkról – ha szabad még használnom a többes szám első személyt –, és haladéktalanul ki kell lépni a koalícióból. Horn, Orbán és Torgyán urak pedig legyenek boldogok egymással. – Tamás Gáspár Miklós írása a HVG 1997. július 19-i számában jelent meg, változtatás nélkül közöljük, emlékezve a most elhunyt filozófusra.
Az 1945-ben megindult forradalmi ciklus véget ért. De elfelejteni: öngyilkos ostobaság. Tamás Gáspár Miklós a II. világháború végének évfordulója alkalmából írt publicisztikája 2015 májusában jelent meg a HVG-ben. A szerzőre emlékezve változtatás nélkül közöljük újra.
Hérakleitosz példabeszédét a világ egyre változásáról, a kétszer nem lehet egyazon folyóba lépni tételét egykoron úgy fordította le magának egy igyekvő diák, hogy „csak az az állandó, hogy semmi sem állandó”. Más a tételt megtoldotta még azzal is, hogy nemcsak a folyó változik, hanem a belelépő láb is. A valóság – és benne az azt tükröző-értelmező tudat – az utóbbi években (Magyarországon is) felpörgött változásai közepette filozófus legyen a talpán, aki meglátja a konstanst. Ezúttal Tamás Gáspár Miklós, a parlamentben szabaddemokrata színekben helyet foglaló, de magát konzervatívnak (is) valló képviselő tette fel kérdéseit a Filozófiai Intézet igazgatójának, Tamás Gáspár Miklósnak (45 éves) – és viszont. Az alábbi cikk a HVG 1993. december 25-i számában jelent meg, a most elhunyt Tamás Gáspár Miklósra emlékezve közöljük újra.
Van-e még könnyünk a Klubrádióért is sírni? Vagy a boomerek így jártak? Vélemény.
Az állítólagos baloldali médiafölényről és a Színház és Filmművészeti Egyetem elfoglalásáról, vagy inkább megszüntetéséről. Valamint a rendszerdiskurzusról, az Orbán-korszak korszelleméről, kormányról és (hivatásos) ellenzékéről. Vélemény.
Belarusz sajnos rossz helyen fekszik, sorsáról a szabadságot maguk is lábbal tipró államok döntenek vagy a Kelet-Európát makacsul nem értő nyugati vezetők.
Vadállati önzés és ostobaság: így segít Európa. Illetve így nem segít. Felháborodni sem érdemes.
A magyar demokrácia antifasiszta és antisztálinista öröksége halott. De élt.
Szégyenletes gyávaság volna nem megírni az alábbiakat. Vélemény.